K:Tagja vagy valamilyen Opel Klubnak, Egyesületnek?
V:MOTE tagok vagyunk idestova másfél éve. Azelõtt amolyan „tudattalan” Opel márkarajongók voltunk, páromnak 1994 óta Opelje van, nekem meg mióta a jogosítványomat megkaptam.

K:Mesélnél róla egy kicsit?
V:Az autót 2005 nyarán vettük, 1,4-es motorral, Enjoy felszereltséggel, néhány extrával. Mivel szalon autó volt, nem volt válogatás. Fekete színû, amihez fekete-bordó belsõ kárpitozás tartozik, a mûszerfalon, meg itt-ott antracit dekorációval. A színvilága szerintem telitalálat, kár lenne bármit is hozzányúlni. Egy szép Opel Astra G 15”-os könnyûfém felnit, és egy sportos gumit választottunk hozzá, ami ugyan cseppet sem peres, viszont az egész harmonizál az autó formavilágával, és a pesti szõnyegbombázás utáni útviszonyoknak nagyon megfelel. Azonnal elvittük a járgányt egy kis nyári túrázásra a horvát tengerpartra. Felejthetetlen emlék marad az a vakáció. Miután kiismertük a Tigit, elkezdtünk gondolkodni egy kis szépítésen, javítgatáson. Fõleg a motor teljesítménye volt az, ami miatt úgy éreztük, hogy el kéne vinni egy tuning kóterba, mert a 90 lóerõ finoman szólva is kevéske a merevítések miatt igencsak nehéz autóhoz. Pedig a futómûvéhez a GSi Corsa volt a donor, szóval egy erõtõl duzzadó Tigit is vígan kiszolgálna. A lehetõségek közül végül a dBilas szívósorát és az ahhoz tartozó áthangolást, chip programozást választottuk, mert viszonylag egyszerû beavatkozás, mégis 25 pacival növeli a ménest, ami az igényeinknek éppen megfelel. A kocsi így már kellõen agilis, a gyári 12,7 mp-es 0-100-as sprintet 10,5 mp-re faragta. Azért a GSi-knek továbbra sem kell rettegni. :) A sikeres motorberhelés után kezdett körvonalazódni, hogy az autót el kéne látni valami olyan külsõ optikával, ami nem bontja meg a formavilágát, de mégis egyediséget kölcsönöz neki. Sokat nézegettük a különféle tunerek honlapjait, de meg kellett állapítsuk, hogy a Tigra nem könnyû tuning alap. Míg végül a Steinmetz és a Lexmaul együttes erõvel hozta össze a végsõ hatást. Az oldal spoilerek, a fartoldat és az ellipszis végû hátsó kipufogó dob a Lexmaul-t dicséri, míg az orrkiképzés valamint az M3-as tükrök és egyéb optikai kiegészítõk a Steinmetz portékái. Külön-külön sehogy sem akart összejönni a dolog, de így megkeverve éppen jó lett. Az autón persze további módosításokat szeretnénk, így például kompromisszumos megoldásként 16”-os felniket.

K:Milyen teljesítmény adatokkal rendelkezik a gép?
V:Az autó gyárilag 90LE-s volt, ami keréken 66LE-t jelentett a mérések szerint. A tuning után a teljesítmény 115LE lett, ami keréken kerek 90LE-t jelent. A széria 125Nm-es nyomaték csak egy hajszálnyit emelkedett, a módosítások után 127Nm lett. Széria állapotában az autó elfogadható dinamikával 140-es tempóra volt képes, ami a módosítás után 160-ra emelkedett. A végsebességet nem próbáltuk, de 180-nal vígan megy a gép (ez volt a széria végsebesség, amit elérni külön 10 perces mutatvány volt).

K:Milyen HIFI található az autóban?
V:Eredetileg egy CDR2005 volt a szalon autóban extraként, ami jó kezdetnek mondható, de mi egy picit többet szerettünk volna, akárcsak a gyári 7 Wattos hangfalak helyett. A Pioneer éppen akkor dobta piacra a PB70BT jelû szerkentyûjét, ami 4x45 Watt kimenõ teljesítményt, Bluetooth-os telefonkapcsolatot, számos további szolgáltatást kínált egy kompakt készülékben. Rárepültünk, és nem is bántuk meg, mert nagyon szépen szól. Igaz nem egy brutál HIFI, de nem is ez volt a cél. A hangfalak helyére is 100 Wattos Pioneer-ek kerültek, az összhatás kellemes, az apró utas cellát lehet vele döngetni rendesen.