Szép emlékû F Astrám gyakran jut még ma is az eszembe. Valószínûleg azért is nõtt annyira a szívemhez, mert egyrészt – svájci származásának köszönhetõen – kitûnõ állapotú volt, másrészt pedig, mert én építettem olyanná, amilyen lett és hát az ember ragaszkodik a „saját gyerekéhez” ;)” Korábban egy kis VW Golf I-et használtam, ami ca. 3 és fél évig szolgált – problémamentesen - de már öregecskén (1981-es évjárat), így idõszerûvé vált a váltás 2004-ben.

2004. február 21-én (szombaton) elindultunk egy barátommal Pestre megkeresni a kis golf utódját. Ekkorra már ca. 2-3 hónap hezitálás és gondolatban ide-oda csapongás után döntöttem: egy Opel Astrát szeretnék, 1,6 benzines motorral és KLÍMÁVAL. A többi nem számított. A pesti autópiacon nézelõdve egyszer csak megláttam Õt! És beleszerettem. Azonnal! ;) Minden olyan volt, mint amilyet szerettem volna. Gyönyörû állapot, 1,6 benzin, klíma, plüsskárpit, megkímélt… és egy igen jó, „indigókék” szín. Egybõl le is foglalóztuk és másnap reggel – dacára a szakadó ónos esõnek, a tükör jeges útnak – elindultunk, hogy elhozzuk. Nem volt azaz idõjárási körülmény, ami eltántoríthatott volna a mihamarabbi birtoklási vágytól! 

Ezek a képek aznap délután készültek, amikor haza értem. A lökhárítón jól látható a ráfagyott ónos esõ!  Az autót 1996. augusztusában helyezték elõször forgalomba Svájcban és egészen az én birtokomban jutásáig ott használták. Ennek köszönhetõen kitûnõ állapotban volt és viszonylag jól felszerelt.
Fontosabb felszereltség:
1,6 benzin (X16SZR) 8 szelepes motorral gurult. Klíma (hûtött kesztyûtartóval.) Ködlámpák, színezett üvegek, teljes plüssülések és ajtókárpit, sízsák, 4 fejtámla, 2 légzsák, gyári hifi, és makulátlan állapot. Tökéletes alap volt az építkezéshez. Én sohasem akartam belõle „cicás autót” csinálni. Soha nem voltam a híve az „agyon tuningolt” autóknak. (Nagy lökhárítók, nagy spoilerek, csicsás matricák, stb.) Épp ezért próbáltam visszafogottan, ám azért egyedien átalakítani az autómat.

Elõször rákerült egy garnitúra 6,5x15-ös Tekno felni egy garnitúra Dayton 195/50R15-ös gumikkal. (mindezt éppen fedezte a kis Golf ára) Szegény felnik alig kerültek fel (újonnan), ca. 2 órával és 10 km-rel késõbb már álltam az út szélén egy kátyú mellett elhajlott elsõ és kilyukadt hátsókerékkel! Zokogni tudtam volna. Elég sok utánajárásnak köszönhetõen 7 hónappal késõbb az önkormányzat kifizetett egy új felnit és egy új gumit!

A következõ lépcsõ az ültetõ rugó volt. A barátaim amióta felraktam az alufelniket folyamatosan piszkáltak, hogy ültessem már meg, de én vonakodtam. Aztán egyszer szóltak, hogy van bagóért (10e Ft) egy 30mm-es használt ültetõrugó szett. Megvettem… és nem bántam meg. Sõt mi több… talán ez indította el a lavitát! A következõ a hûtõmaszk volt, ezt egy barátom készíttette egy utángyártott hûtõmaszkból a munkahelyén. (a mûanyagos kollégája állítólag 1 napig dolgozott rajta… nem volt egyszerû az elképzelésem )!

Az elsõ lámpákat (Angel’s Eye) az E-Bayen vásároltam 2005 nyarán. Megmondom õszintén, hogy tetszett amikor beszereltem õket és sorba kérdezték az emberek, hogy „ez milyen lámpa?” „honnan van?” stb. Egyedi volt. A hátsó lámpák (piros-fehér kristály) késõ õsszel érkeztek szintén Németországból. Amióta megvolt az Astrám ilyen hátsólámpát kerestem hozzá… és végül rá is került. Miután a 30mm-es ültetést kevésnek éreztem és rájöttem, hogy igazán egy komplett futómû adja meg az igazi hatást, végül alákerült egy 40mm-es Raceland futómû.

Mindez a tuning másfél év alatt zajlott le. Ez idõ alatt eljutottam a végsõ rádiómhoz is (egy alap Kenwood és a középkategóriás Sony után) egy Blaupunkt Bremen MP74 –hez, ami messze vert minden korábbit. Bár eredetileg vonakodtam a Blaupunkt-októl a mindannyiónk által ismert nem túl modern designja miatt, ám mivel a szomszédom a cégnél dolgozik és így általa lehetõségem nyílt meghallgatni néhány magasabb kategóriás Blaupunkt-ot… és elcsábultam!

Hát így nézett ki az autó az eladáskor (annyi különbséggel, hogy a képeken még nincs alatta a 40mm-es futómû). Nekem nagyon-nagyon tetszett, és nagyon-nagyon szerettem… de… végül szerelmes lettem… egy Astra G Coupe Bertone-ba. Így végül lecseréltem. 2005. december 22-én vették meg tõlem.

Mindig jó emlékkel gondolok rá.  Tuti kis autó volt!