A család akkor ugyan nem sikerült, de helyette belekezdtem egy régi álomba, az autóversenyzésbe. Kezdetekben szinte gyári állapotában indultam az autóval szlalom versenyeken, majd a kezdeti sikereken felbuzdulva épült-szépült az autó. Az elsõ két évben meg is elégedtem ezzel a „libakergetéssel”, de aztán kezdett kevés lenni, szerettem volna a raliban is kipróbálni magam. Ehhez viszont az autóba is bele kellett lapátolni megfelelõ anyagi javakat, hogy megfeleljen a rali jelentette igényeknek, elõírásoknak.

A kezdeti ralis idõszakban olyan amatõr ralikon el tudtam indulni, amihez nem volt elõírás a csövezés. Akkoriban a motor és a futómû még gyári szisztéma szerint mûködött, igencsak gyengécskének bizonyult. Azért így is elég jó eredményeket sikerült elérnünk vele, pedig az újdonsült navigátorommal is csak akkor kezdtünk együtt dolgozni, összeszokni. Misuval azonban könnyen vettük az akadályokat, és a technika is bírta a megpróbáltatásokat. Így szép lassan beleszerettünk a raliba, és idõvel összeállt egy csapat is, akikre így már lehetett komolyabb versenyzési lehetõséget alapozni.

2004/2005 telén már elkezdõdött egy nagyobb átépítés az autón, azzal a nem titkolt céllal, hogy a következõ idényben már a ralitúrában, vagyis a rali harmadosztályban is indulunk. Sajnos azonban szerény anyagi körülmények álltak csak rendelkezésre, így a legfontosabb átalakítások történtek csak meg, ami a biztonsági elõírások teljesítésében szinte ki is merült. Így maradt gyenge a motor és a futómû is. Abban az évben sikerült két ralitúra versenyen is elindulni, ami nagyon jó tapasztalatszerzés volt a profibb mezõnyben, kihívást jelentõ versenyzési körülmények között. Mellette persze több amatõr ralisprinten is indultunk, és ott elég jó eredményeket is sikerült elérni.

2005/2006 telén egy nagyobb fejlesztésbe kezdtünk bele, ami már jóval szervezettebben mûködött, a csapat minden tagja nagyon sok munkát fektetett bele az autóba. Ezen a télen ismertük meg igazán azt az érzést, hogy milyen az, amikor több héten keresztül a munkából a mûhelybe megy az ember, onnan pedig vissza a munkába, és így tovább. Nagyon megfeszített munka folyt, legtöbbször rossz körülmények között, ezért akkoriban sokszor megfordult a fejünkben az is, hogy bele sem kellett volna kezdeni. Ám mikor elkészült végre az autó, az egész csapat nagyon meg volt elégedve a munkával, és emlékezve a sok szívásra, így maximálisan meg tudjuk becsülni, amink van, amit elértünk. A 2006-os szezon azonban nagyon soványra sikerült a fõszponzor kilépése miatt. Az autó fél évig rajtkészen állt, mivel nem volt pénz a versenyzésre. Azért sikerült újabb két ralitúra versenyen elindulni, és pár amatõr ralisprinten is, ahol már elég magabiztosan jó eredményeket tudtunk elérni.

Az autó jelenleg is kisebb karbantartási és fejlesztési munkákon esik át, hogy a 2007-es szezont is magabiztosan tudjuk majd kezdeni. A mostani állapot szerint az 1.6 16v DOHC motor teljesítménye kb 130LE, amit szeretnénk még idén 150LE-re emelni egy komputer cserével. A motortuning nagy része a Szuromi mûhelyben készült, 4 pillangós egyenes szívósort, négyleömlõt (60-as versenyrendszerrel) és nagytengelyeket is takar. A motor nagyobb teljesítményét egy szinterkuplung, egy egyenesfogas „A” áttételsoros szinkron váltó, és a hozzá tartozó lamellás sperr viszi át a kerekekre. A féltengelyek szintén speciálisak a nagyobb igénybevétel miatt, és ugyancsak emiatt a kormánymû is határolva lett. A váltórudazat is módosítva lett, váltás így rövidebb váltóúton történhet. A fékek elöl 288-as tárcsából, hátul 261-es tárcsából állnak, és szabályozható manuálisan a fékerõ elosztása is. Továbbá a kézifék is a hidrokörbe van kötve. A futómû elöl FK állítható golyalábakból és erõsített szilentekbõl, hátul megerõsített hídból áll. A Koni gátlók szintén állíthatóak.

A biztonságunkról a Grámán WRC csövezés, a Velo Racing homológ ûlések, és a TRS körcsatos homológ övek gondoskodnak. Az autó a szabályok szerint áramtalanítóval, tûzoltókészülékkel, és homológ csomag- és motortér gyorszárral van szerelve. Idén úgy néz ki, ez a kör még a homológ tûzálló ruhával is bõvül (ha már a TB nem számol velünk…). Az autó gyorsulása jelenleg 8,1mp 0-100-on, 15,9mp 403m-en, a végsebessége pedig 170 körül alakul, amikor is ötödikben 7200-nál leszabályoz a motor. Az autó rajtkész üres súlya kb 960kg. A versenyautóban a kommunikációt egy duplex átbeszélõ testesíti meg.

A csapat jelenlegi tagjait (Misu, Sityu, Turboman, Maszat, Csiky) illeti a legnagyobb elismerés, hogy az autó a jelenlegi formájában összeállt, és ütõképesek lehetünk az amatõr versenyeken, valamint nem adunk okot a mellõzésre a ralitúra versenyeken sem. Továbbá köszönettel adózom a csapat eddigi és jövendõbeli szponzorainak, akik sokat segítettek az anyagi és a szolgáltatási oldal biztosításában. Köszönöm a drukkereinknek is az erkölcsi támogatást, remélem idén is sokszor találkozunk a pályán!